Parti Nagy Lajos megnyitószövege

FAZONIGAZÍTÁS
Hamisból eredeti

Parti Nagy Lajos megnyitó szövege
Elhangzott 2008. január 26-án délután 4 órakor a VAM Design Király utcai épületében

Hölgyeim és Uraim,

Irigylem a képzőművészeket, nemcsak mert megfogható, valóságos anyaggal dolgoznak, tapintással, kiterjedéssel, hanem mert a műkereskedelem hatalmas, és roppant tőkeerős hálózata őrködik az eredetiségük fölött, nincs még egy művészet, ahol az eredetiség ennyire védve lenne, s persze pénzt, olykor tengersok pénzt érne. Ehhez képest az én mesterségemben az eredetiség, noha igen fontos, elég nehezen értelmezhető, ha átírom, teszem azt, a Himnuszt, a Himnusz nem szűnik meg létezni, s mondjuk egy Kölcsey-hamisítvány is, főleg akkor válik érdekessé, ha a kéziratot magát hamisítom, vagyis ha hamis műtárgyat állítok elő, amitől isten őrizzen jókedvvel, bőséggel.
Történt, Hölgyeim, és Uraim, hogy a nagyhírű aukciós ház és galéria egy neki felajánlott magángyűjteményben 272 – nem öt, nem huszonegy, hanem kettőszázhetvenkettő – hamis képet talált, Aba Nováktól Csontváryn, Gulácsyn, Kmettyn – speciel pontos i-vel – Markó Károlyon, Vaszaryn át Ziffer Sándorig, melyeket a tulajdonosok kifejezett kérésére a forgalomból kivont. A kereteket elárverezte, szép komoly keretek, a jobb-rosszabb, főleg rosszabb hamisítványokat pedig, demonstratíve megtervezte semmisíteni, nyilvános égetés által, amitől némi Falk Miksa utcai kormolás után, hálaistennek, elállt.
Nagy T. Katalinnak, e kiállítás akkor még jövendő kurátorának evidens és eredeti ötlete támadt, e műtárgyból bűnjellé avanzsált fali holmik közül kért el, és kapott meg körülbelül százat, kiosztotta 59 kortárs művész között, hogy tegyenek e képekkel amit akarnak, s e rátevésekből rendezett egy szenzációs kiállítást. Az itt látható műtárgyak tehát kétségkívül eredetiek, noha eredetiségük alapja egy-egy hamisítvány.
Nagyjából ezek a tények.
Nagyjából ennyi ismerhető a dolog előzményeiről is, persze aki jártas a műkereskedelemben, az többet tud, s még többet sejt ennél, tippjei vannak, elméletei arról, miképp keletkezik, áll össze egy szorgos, hosszú élet során egy ilyen kollekció. Azért a pillanatra kíváncsi lettem volna, amikor egyszer csak kiderül, hogy szinte mind hamis, van, mondjuk, egy tavaszi délelőtt, egy mély, zegzúgos lakás, ahol pár szakember körbepillant, s egyszer csak – nem hisz a szemének. Vagy hisz, nagyonis.
Sok minden föltehető, tarthatom tehát azt is valószínűnek, hogy valaki eleve hamisítványokat gyűjt, mért ne, egy rossz hamisítvány, sőt egy jó is, amíg kereskedelmi forgalomba nem kerül elvileg egy speciális parafrázis és így tovább, nem folytatom, bár nem tagadom, a dolog lélektana, mármint a gyűjtőé, azért igencsak foglalkoztat.
Hölgyeim és uraim, nem vagyok szakember, de nem hiszem, hogy tévedek, mikor azt mondom, erről a kiállításról még sokat fognak beszélni, remélhetőleg szakszerűen és alaposan, nem így mint én, pláne nem ilyen röviden, mert most már rövid leszek, egy percet sem akarok elvenni az idejükből, amit e képek előtt tölthetnének tűnődve, hasonlítgatva, meg-megállva, engedve a kérdést szülő kérdéseknek: ki kit választ, kivel ki mit csinál. Mit nem. Átértelmezi, vagy hagyja átértelmeződni a keze melegétől. Rálehel egy másik szignót, vagy vadul átfesti az egészet. Szereti a, hozzá képest, eredetit, az „alapot” vagy nem, kulturkritikai-morális a viszonya hozzá vagy esztétikai, stb.
Van tehát mit nézni ezekben a termekben, ezen a felfedezőúton az autenticitás birodalmában, az adaptáláséban, az átlényegítésében, és sorolhatnám, sose érnék a végére, nincs két egyforma gesztus, illetve eljárás, melynek során ezek a konkrét művek itt megszülettek. Kérdés persze, – egy kérdés az ezer közül, – hogy meg- avagy újjászülettek? S hogy kiéik akkor ezek a képek? Mennyire a névtelen hamisítóéi, stilárisan mennyire a hamisítottéi, illetve az itt kiállító művészekéi. Noha műkereskedelmi szempontból utóbbi az igaz, a műtárgy, ha akar, ha tud, majd gazdára talál, de ez a száz kép immár mindannyiunké.
Hamisítvány még bőven van, illetve, gondolom, bőven lesz is, lehet tehát folytatni.
A kiállítást ezennel megnyitom.